Tegnap nagy meglepetés ért a városban. Nem igazán számítottam rá, de valahol mélyen mindig sejtettem, hogy előbb vagy utóbb bekövetkezik. Habár nagyrészt már nem is emlékszem azokra a dolgokra.

Ááá, csak én vagyok! Ma tevékeny napom van, gondolom csak azért, mert délelőtt sikerült fejteni az arcomba egy hosszú habos kávét itt a kedvenc kis cukrászdámban, úgyhogy pörgök a fejemen.

Letelt az első hét az új melóban. Keservesen kínzó volt. Rohadtul meg kell szenvedni azért, hogy valaki megtanuljon egy új munkában boldogulni. Engem is rendszeresen elért a hányinger ezen az első héten.

Vannak dolgok, amiket nehéz elviselni. Ilyen többek között egy társasházban az új lakó beköltözése és a beköltözéssel járó hangzavar. Fúrás, faragás, kalapálás, csapkodás… stb. De ahogy a régi mondás is szól; megszoksz, vagy megszöksz! Csak akkor olvass tovább, ha költözés előtt vagy, vagy épp felújítást tervezel.

Frankó napom volt ma! Ez is ritka dolog manapság nálam. Valamiért egész jól alakultak a dolgok, és már semmi sincs ami bekavarhatna, legalább is ma már nincs!