Nem tudom mit higgyek most magamról, meg erről az egész helyzetről. Kicsit megzavarodtam. Még mindig január 1-e van, az utolsó éjjel itthon! Miért van az mégis, hogy nem fáj a szívem? Itt hagyom holnap ez egész életem, a családom, a munkám, a megmaradt barátaim. Nem érzek semmit.…

Minek után szilveszter éjjelén sem világítottam lángoló erkölcsi tűzoszlopként, ideje év végi összesítést készíteni. Az elmúlt egy év summázása következik, sorrend és teljesség nélkül. Nem indult jól az év. Nem sikerült a szilveszter, ha jól rémlik otthon…

Megvolta búcsú! Sosem könnyű, nem is szeretem. Hiszek benne, hogy jól döntöttem, de majd az élet igazol, vagy megcáfol ebben. Minden esetre egy film szövege jutott eszembe; – aki tudja honnan, annak piros pont – „Uraim, megtiszteltetés volt Önökkel együtt…