Nem tudom mit higgyek most magamról, meg erről az egész helyzetről. Kicsit megzavarodtam. Még mindig január 1-e van, az utolsó éjjel itthon!

Minek után szilveszter éjjelén sem világítottam lángoló erkölcsi tűzoszlopként, ideje év végi összesítést készíteni. Az elmúlt egy év summázása következik, sorrend és teljesség nélkül.

Kicsit megkésve is – megint én vagyok az utolsó – de nagyon boldog újévet mindenkinek. Én nemrég keveredtem csak haza, úgyhogy ne várjatok sokat tőlem a tegnapi beszámolóval kapcsolatban.

Megvolta búcsú! Sosem könnyű, nem is szeretem. Hiszek benne, hogy jól döntöttem, de majd az élet igazol, vagy megcáfol ebben. Minden esetre egy film szövege jutott eszembe; – aki tudja honnan, annak piros pont – „Uraim, megtiszteltetés volt Önökkel együtt játszani!”

Felszálló ágban vannak a dolgok mostanság. Mondom ezt az után, hogy sikerült két páleszt beverni az előbb Maszatnál. Már melegítünk a holnap estére meg ugye a szilveszterre.