Nyomott napom volt, nem is maradok sokáig, inkább programot szerveztem estére. Kis futkosással telt a nap, de végül is sínen vannak a dolgok. Az új infóst megbíztam a vonalkódos szerv ügyintézésével, elég jól vette az akadályt. Azért még nem tökéletes, de fejlődőképes. Végre volt kis időm beszélni Bütyökkel is. Jó hogy egy helyen dolgozunk, aztán vannak napok, mikor egy szót sem tudunk váltani. Mocskos kapitalista rohanó világ, velem együtt!

Pörgős hétvégén vagyok túl megint a nagy hidegben. Annak aki meg örül a sarkvidéki klímának azt üzenem, menjen végig Szibérián egy szál övben, ne itt sápítozzon, hogy milyen szép a hóesés. Ja, a meleg szobából nekem is, de nem tehetem meg, hogy onnan nézzem. A romantikus nyáladzást meg ne merjétek jegyezni, mert nem egészen így szokták azt képzelni! Lássuk az elmúlt pár nap összegzését, hogy behozzam a lemaradást;

Szopás ez az egész. Végül sikerült a számhordozás, de csak 4. próbálkozásra. Már tényleg szívatásnak vettem. Először árubeszerzés miatt zárva, másodszorra voltak vagy 10-en előttem, még munkaidő végére sem értem volna vissza a céghez. Az meg már túlóra, ugye! Mert az ilyesmit csak munkaidőben illik rendezni, jó szokás szerint. Harmadszorra az ebédszünet idejére futottam be, és végül negyedszerre bebocsátást nyertem a nagy T-hez. Természetesen munkaidőben, természetesen vártam vagy egy órát, én nem is értem mit kell tökölni ezzel ennyit. Jó tanács: sose karácsony előtt intézd a számhordozást és a GSM ügyeket!

Meg vagyunk mentve! Elolvastam az összes önéletrajzot. Korábbi felvetésemmel kapcsolatban, miszerint itt mindenki meg van kattanva, be kell ismernem, hogy tévedtem. El vagyunk látva bőven informatikusokkal a következő évekre. A kezdeti csalódottságom azonnal szertefoszlott, amint kezembe vettem a pályázati anyagokat. Hála istennek olyanok jelentkeztek, akiknek valami közük is van a dologhoz.

Gyengén sikerült ez a tegnapi este. Örültem, hogy egyáltalán már este van, elég pörgős nap volt amúgy is. Sötétedés után még elmentem a boltba, közben telefonon tárgyaltam a leendő lakásom tulajdonosával. Egy ideje már húzzuk itt egymás idegeit, csak azt nem tudom miért. Nem kellene annyit problémáznia, végül is ahogy kivettem a beszélgetésekből, anyagilag elég nagy gondban vannak, és a lakás is üres már vagy 2 éve. Eladni nem tudták, nem is kérdezem meg miért.